Baleset-megelőzés: Az élet az első II.
Balesetmegelőzési cikksorozatunk másodikrészéhez érkeztünk. Úgy gondoljuk, hogy a statisztikai adatok tanulmányozása révén elég sok nyilvánvaló vagy éppen rejtett összefüggésre bukkanhatunk, és ezeknek az összefüggéseknek a felismerése segíthet minket abban, hogy elkerüljünk vagy megelõzzünk baleseteket.
Múlt számunkban azt állítottuk, hogy hazánkban nem készült olyan statisztika, amely speciálisan ránk, motorosokra vonatkozna. Ezt az állításunkat felül kell bírálnunk, hiszen az ORFK irányítása alatt működő OBB, vagyis Országos Balesetmegelõzési Bizottságtól megkaptuk a Központi Statisztikai Hivatal által publikált Közlekedési Balesetek 2004 című gyászos gyûjteményt, amelyből az alábbi adatok származnak. Tehát mégiscsak gondolnak ránk az illetékes szervek, és nem csak akkor kerülünk figyelmük középpontjába, ha valamilyen adót, illetéket, díjat kell befizettetniük velünk.
Amikor egy balesetről esik szó, elsők között merül fel a „miért” kérdés. Mi okozta a balesetet, kinek vagy minek a hibájából történt.
Indításként nézzük meg, hogy kinek a hibájából következnek be a nem kívánt események. Ezúttal nem csak a motorosok, hanem a közlekedés többi résztvevője által okozott eseményeket is szemügyre vesszük, mert a motoros baleseteknek sokszor nem a motoros az okozója, sokkal inkább az elszenvedője. (Sajnos azonban a későbbiekben látni fogjuk, hogy mi magunk is éppen eleget teszünk azért, hogy ezek a problémák bekövetkezzenek.)
Mindenekelőtt tárgyilagosan kell a kérdéshez közelítenünk. Ha valóban meg akarjuk érteni a balesetek okait, és azok számát csökkenteni akarjuk, akkor saját magunkkal szemben is őszintének kell lennünk, nem tüntethetjük fel a motorosokat minden esetben szerencsétlen és vétlen áldozatként.
Tehát: kinek a hibájából, milyen számban következnek be a balesetek?
A fenti táblázatból azonnal szembetűnik, hogy a 2001-ig csökkenő tendenciát mutató motoros balesetek száma 2002-től határozottan emelkedni kezdett. A fenti adatok akkor válnak értelmezhetőbbé, ha tudjuk, hogy ez a balesetmennyiség hány jármű között oszlik meg.
Értelemszerűen a személygépkocsik okozzák a legtöbb balesetet, ők lévén a legtöbben. A segédmotoros kerékpárok és az ötven köbcentiméteres robogók számáról
egyelőre nem rendelkezünk adatokkal, de esetükben azt láthatjuk, hogy a 2000-es csúcsév után közel azonos szinten mozog az általuk okozott balesetek száma.
A különböző adatokat nem értelmezhetjük pusztán önmagukban, ugyanis azokat más mutatókkal együtt kell vizsgálnunk.
Ilyen eset például a motoros balesetek számának növekedése. Azt látjuk, hogy azok növekvő tendenciát mutatnak. De vajon egyre veszélyesebbé is válik a motorozás? Ha bulvárlap lennénk, természetesen a szenzációhajhász számokat ordítanánk világgá: 22 SZÁZALÉKKAL NÔTT EGY ÉV ALATT A MOTOROS BALESETEK SZÁMA!!!
Ahhoz azonban, hogy ez a szám értelmezhető legyen, meg kell néznünk, hogy a 22 százalékos növekedés vajon hány járműre vonatkozik.
A számok tanúsága szerint a forgalomban lévő motorok száma 11 százalékkal nőtt, tehát az abszolút növekedés 11 százalék. Nem kevés, de mégsem 22, mint azt első pillantásra vélnénk.
Ugyanezek a számok a korábbi időszakban a következőképpen néznek ki: 2002-től 2003 végéig 2 százalékkal, 2001-től 2002 végéig 20 százalékkal nőtt a motorosok által okozott balesetek száma, míg a motorok száma ugyanezen időszak alatt 6, illetve 4 százalékkal gyarapodott.
Ha az egy járműfajta által okozott bal esetek számát az adott évben forgalomban lévő járművek számával összevetjük, akkor azt tapasztaljuk, hogy 1000 darab motorkerékpárra 6,5, 1000 darab személygépkocsira 4,6, 1000 darab tehergépkocsira 4,8, ugyanakkor 1000 darab autóbuszra 11,7 (!!!) baleset jut. A két, legtöbb balesetet okozó járműfajta tehát az autóbusz és a motorkerékpár. Ebből – legalábbis a számunkra – az autóbuszok által okozott magas arány a meglepő. Ez akkor válik érthetővé, ha tudjuk, hogy egy autóbusz átlagosan 200 000 kilométert tesz meg egy év alatt, egy motor hatezret, ennek fényében még rosszabbul festünk.
Még az okoknál is fontosabb dolog, hogy milyen a balesetek végkimenetele, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy könynyen, súlyosan sérül, vagy éppen meghal az okozó.
Az, hogy egy bizonyos járműfajta vezetõi milyen arányban okozói egy balesetnek, csak az érem egyik oldala, ugyanis a motorosok közül sokkal többen lesznek áldozatai, mint előidézői a bajnak.
Mivel mi, motorosok amúgy is ártatlan áldozatnak érezzük magunkat, nézzük meg, hogy mit mutatnak a számok ez ügyben.
Ha a fenti táblázatot összevetjük az 1. táblázat adataival, akkor azt látjuk, hogy a motorkerékpárosok 2004-ben 747 közúti balesetnek voltak okozói, viszont ugyanebben az évben 1274-en haltak meg vagy szenvedtek sérülést a közutakon. Ha eltekintünk azoktól az esetektől, amikor a motoros baleset során senki nem sérült meg, akkor azt látjuk, hogy a motoros baleseteknek 59 százalékát okozzák, míg 41 százalékát vétlenül elszenvedik a motorosok.
Forrás: Motorrevü 2006/06, szöveg és kép: Mezô János, adatok: Országos Balesetmegelôzési Bizottság
Korábbi Biztonságtechnika hírek:
Általában hosszú távra, legalább három-öt szezonra vesz az ember ruhát, sisakot stb-t. Hogy ennyi idő alatt garantáltan ne legyen baj a szett egy dara...
A SHARK ötlettára kifogyhatatlan! A francia gyár újító szelleme nem pihen, és 2011-re – a múltkor már bemutatott Vision-R sisak mellett – további fejl...
